A kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti meg. Törvényben nincs külön meghatározva, hogy pontosan mik ezek a károk, de a kárfajták különválaszthatóak dologi és személyi sérüléses káreseményekre. A kötelező biztosítások havi díjai is eltérhetnek egymástól.

Biztosítónként elég nagy különbségek lehetnek, ezért nagyon fontos utánajárni, megismerni az összes ajánlatot, mert akkor nem szerződhetünk kedvezőtlenül. Óvatosan kell eljárni, mert a megkötött szerződésnél bennünket is kötelez az aláírás, nem válthatunk, amikor akarunk.

Baleset bekövetkeztekor nem fizet végtelen összeget a biztosító, dologi károk esetében 500 millió Ft a határ, míg személyi káreseteknél pedig 1600 millió Ft-ig terjed az összeg. Bár azt tudni kell, hogy minden esetben a vonatkozó jogszabályok döntik el, hogy pontosan mire fizet a kötelező biztosítás. Ezért célszerű tájékozódni a témában.

Mikor fizet a biztosító?

Számíthatunk arra, hogy a biztosítónk kizárólag abban az esetben téríti meg a károsultnak a biztosítási összeget, ha teljes biztonsággal megállapítható, hogy az ügyfele, vagyis a kárt okozó személy egyértelműen felelősségre vonható a károkozás miatt. Amennyiben ez bebizonyosodik, akkor a biztosító a kötelező felelősségbiztosításban vállaltak szerint megtéríti a jogos kárigényt, ha az a szerződésben szereplő jármű üzemeltetésével összefüggő, ez által okozott káresemény nyomán lépett fel.

Viszont akkor nem fizet, ha a gépjárműben lévő műszaki cikkekben és alkatrészekben kár keletkezett. Akkor sem érvényes a kockázatviselés, ha ezeket az eszközöket nem személyi használatra alkalmazzák.

Fontos tudni minden gépjárművezetőnek, hogy csakis azokban az esetekben téríti meg az általuk okozott balesetben a károsultnak a pénzt, ha az adott időben a vezető nem állt alkohol, kábítószer vagy gyógyszer hatása alatt. A biztosítónak nincs kockázatviselési felelőssége, ha az adott időpontban a gépkocsi ki van vonva a forgalomból.

Mikor nem térít a biztosító?

A károkozó gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának a kárát nem fizeti ki a biztosító, erre nem térít a kötelező biztosítás. Azokra a károkra sem fizet, amelyek toxikus, sugárzó anyagok és termékek hatására keletkeztek, sem a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként kialakuló károk esetén. A

z út burkolata miatt keletkezett kárt sem fizeti ki, sem pedig azokat, amok a fel- és lerakodás idején jönnek létre. Kérdezhetnénk most, hogy jó, de akkor miért is fizetünk kötelező biztosítást? Nos, azokat a károkat, amiket egy baleset folytán másnak okozunk, nem szándékosan egyébként, a biztosító kifizeti helyettünk.

Szerencsétlen esetben igen magas összegre is rúghat a kártérítés, amit nem biztos, hogy a saját zsebünkből ki tudnánk fizetni. Ez a lehetőség egyébként is ki van zárva, mert hazánkban a kötelező biztosítást minden olyan járműre meg kell kötni, amivel részt akarunk venni a közúti forgalomban.